A csapágyak lényegében két fő komponensből épülnek fel.

A csapágyak alapvetően két fő részből állnak, amelyek együttesen biztosítják a zökkenőmentes működést és a hatékony terheléselosztást. Az első és leglényegesebb rész a belső gyűrű, amely a csapágy belsejében van elhelyezve. Ez a gyűrű rendszerint a forgó alkatrészekhez, például tengelyekhez van kapcsolódva. A belső gyűrű biztosítja a megbízható kapcsolatot a forgó komponens és a csapágy között.

A külső gyűrű a csapágy második fő része, amely a csapágy külső szélein helyezkedik el és illeszkedik a gép házához vagy egyéb szerkezeti elemekhez. A külső gyűrű szerepe az, hogy rögzítse a csapágyat, miközben támogatja a belső gyűrű által végzett mozgást. A csapágy belső és külső gyűrűje között találhatóak a gördülő elemek, amelyek lehetnek golyók, hengerek, tűgörgők vagy kúpgörgők, attól függően, hogy milyen csapágyat használunk. 

A gördülő elemek alapvetően befolyásolják a csapágy teljesítményét és hatékonyságát. A gördülő elemek szerepe az, hogy minimalizálják a súrlódást és lehetővé tegyék a folyékony és hatékony mozgást a csapágyon belül. A gördülő elemek feladata, hogy a terheléseket egyenletesen elossza a csapágy belső és külső gyűrűje között, ezáltal csökkentve a súrlódást és a kopást, ami meghosszabbítja a csapágy élettartamát és javítja a teljesítményét. Az ilyen mechanikai elrendezés növeli a gépek és járművek megbízhatóságát, hatékonyságát és hosszú távú teljesítményét. 

Összességében a csapágyak két alapvető része – a belső gyűrű és a külső gyűrű – valamint a közöttük elhelyezkedő gördülő elemek együttes működése kulcsfontosságú a mechanikai rendszerek hatékony teljesítményének fenntartásában.